SZigeti József
A vén bakancsos
és a fia a huszár
– népszínmű (de ma is játszódhatna)
Veres csaplár | Lipták Péter |
Ilon, Veres gyermeke | Malik Édua |
Frici, Veres gyermeke | Tóth-Novok Dániel |
Sugár Mihály, kiszolgált bakancsos | Pecsenyiczki Balázs |
Laci, a fia | Ráhm Dániel |
Hangos, a kántor | Beleznay Endre |
Lidi, a leánya | Karaivanov Lilla |
Pista, a bojtárfiú | Garai Gábor |
Mari néni | Galambos Zoltán |
Mari | Lehel Katalin |
Marika | Karap Diána |
Írta | Szigeti József |
Rendezte | Galambos Zoltán |
Díszlet | Ábrahám Péter |
Jelmez | PLATHÓ |
„A népszínművek porosak, unalmasak, a mai fülnek túl harsányak.”- halljuk oly gyakran. Van benne igazság, de ha a történetet kicsit megsegítjük, a szöveget leporoljuk, az egészet felgyorsítjuk és réginek tűnő, de mai poénokkal dúsítjuk, akkor kiderül, hogy ezek, nagyon, de nagyon jó darabok, melyek remekül játszhatók, és a közönség imádja őket, mert igazán magukénak érzik őket. Ezek között is az egyik legremekebb Szigeti József műve, melyet a Nemzeti Színház évtzedekig tartott műsoron. A darab az egyszerű, hétköznapi emberek vágyairól, vagy vágyainak meghiúsulásáról szól. A történetben Ilon, a zsugori és nagyravágyó korcsmárosnak a lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám apja ármánnyal elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhez menésével akarja elérni. Az fondorlat azonban félresiklik, amikor Lidi egy igazi furfangos csellel barátnője, Ilon segítségére siet, így végül a fiatalok szerelme győzedelmeskedik.
A Shakespeare-i vígjátékokat idéző történetben van szerelem, ármány, féltékenység, kapzsiság, emberi lelemény és butaság, rengeteg humor, egyszóval minden, ami egy kiváló színházi estéhez kell.
Bemutató: 2013. június 28.